Annyira utálom, hogy ennyire szeretem. Nagyon boldog vagyok vele és imádom,ő a mindenem! Sajnos egy plüssmackó vagyok, akit ide-oda lehet dobálni :( és nagyon tud fájni.
Vágj földhöz egy tányér és mondd neki, hogy bocsánat!- változott valami ? Rendbe jött?
Akkor most már tudod, hogy milyen vagyok belül.
Gyűlölöm magamat, amiért mindig megtudok neked bocsájtani. Nem értem miért..talán, mert szeretlek ?! Annyira jó lenne, ha ez ugyan ilyen szinten kölcsönös lenne...:/
Ide nem írok semmilyen konkrétumot, de gondol magad a helyzetembe! Komolyan! Próbál meg és menj végig azokon a dolgokon, amiket tettél velem és kérlek döntsd el magadban, hogy hogy reagáltál volna ezekre...mert én kb. tudom!
A legutóbbit én nagyon komolyan gondoltam és ha nem könyörögsz annyira, akkor már nem lennénk együtt...
Azt hiszed, hogy mivel eddig mindent elnéztem neked és mindent megbocsájtottam...ezek után is így lesz. Meg kell, hogy súgjam: NEM!
Ha akarsz menj bulizni meg születésnapokra, de akkor már nem leszek melletted! Nem tudjuk majd valóra váltani az álmainkat,nincs több bujcsimujcsi, nincs filmezés és rengeteg hülyeség. Nincs Gellért hegy,Pest,nyaralás és külföld..ha ez neked megéri, hát nagyon sajnálom! Nagyon élveztem az eddig veled töltött időt és kérve sem kérhettem volna szebb napokat! Én inkább veled vagyok egy összebújós estén, minthogy bulizzak meg stb.
Remélem most elgondolkodtattalak egy kicsit..és kérlek még egyszer gondold végig egytől-egyig azokat a dolgokat, amiket csináltál. Adtam már neked hány esélyt?...megszámolni sem tudom.
Ez most megváltozott és a sarkamra álltam! Nincs még egy esély és nincs több bocsánat! Én nagyon szeretlek és köszönöm, hogy vagy nekem! Remélem minden álmunkat valóra váltjuk :) <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése