ordítva suttognám a világnak, hogy mennyre imádlak...

Néha egy pillanat többet ér egy esztendőnél. *_*

Néha jobb egyedül lenni! Akkor nem bánthat meg senki.. '

tudod, az a baj az emberekkel, hogy akkor kezdenek el kapálózni valami után, amikor már végleg elveszítették azt...

Bárcsak éreznéd mit érzek bárcsak tudnád miért félek...pont, mint a régi filmeken a hajnali táj...egyszerre szép, és egyszerre fáj...
Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél.:)

A túlzásba vitt fontolgatással legtöbbször elmúlik az alkalom...

Miért gondolok rád? Miért érzem azt, hogy kellesz, mikor legbelül tudom, hogy ebből megint csak a baj lesz?

Butaság valakit azért bántani, mert szeretni is tudnád.

Mindig lesznek nálad jobbak és jobbak ... de a földön van VALAKI,aki számára TE leszel a legjobb!

Mikor a másik érzései fontosabbak a sajátjainknál, akkor vagyunk képesek igazán szeretni.

Soha ne bántsd meg azt akit szeretsz...Mert lehet hogy megbocsájt, de felejteni nem fog...

Az élet mindig ott talál el ahol a legjobban fáj.(:

Ha egyszer megsebeztél egy szívet, nem várhatod hogy ugyanúgy szeressen mint régen...

egy kurva mosoly, és te újra reménykedsz ..

‎az élet nehéz ! Mondta a bohóc és könnyes szemmel felrajzolta mosolyát .

Egyedül vagyok, hiányzol, a képed nézem.
Ettől féltem, nem értem, de még a szívemben érzem helyed.
Mert minden napra, minden percre emlékszem,
Érzem, ne feledd, van még aki szeret, ha kellek, ott leszek Veled!
Egyetlen szó amit kérek, egyetlen szó, ennyit érek,
Egyetlen szó kell, hogy Nélküled ne féljek!
Csak látni akarlak ma Téged, a lényeg most Te meg én,
Bennem él, mert hiszem én, hogy nekünk is van még remény!
(Van még remény!)
Fáj minden nap, és ott sírsz, ahol nem látják
Egyedül érzed magad, és fáj, mikor szíved megbántják!
Nincs rá megfelelő szó, hogy mit jelentesz nekem,
A szeretlek is kevés,
Miért mész el? Miért nem maradsz velem?!
Lassan telik az idő, nem Melletted nyitom szemem,
Lassan telik az idő, ha éppen nem fogod kezem,
Lassan telik, nem értem, velem ez miért történik?!
Hazudd, hogy szeretsz, mielőtt szerelmünk eltörlődik!
Nem érdekel a holnap, csak teljen el a jelen,
Mikor elereszted kezem, fájdalmamba temetkezem.
És csak egy szó, amit vársz,
Ha kellek, engem megtalálsz,
De Ő már mással nevet, amíg Te kinnt az esőben állsz!!
[Shifty Beatz]

Te vagy az első, kinek hinni tudtam, Te vagy az első, kinek nem hazudtam. Te vagy az első kit szívből Szeretek, Te vagy az első, kit soha nem feledek!

Játszom a boldog embert, akit nem érdekel semmi, mégis akár egy szó is képes padlóra tenni...

az élet szép..csak nem itt, nem most és nem nekem!

mikor a te hangod hallom, a szívem mosolyog.:)

Volt, aki tetszett, volt, aki nem. Volt aki helyes volt, volt, aki nem. De neked mondtam volna először, hogy Veled leélném az egész életem.

miért van az, hogy egy mosollyal elvarázsol?? :)
- Honnan tudod, hogy ha valaki szomorú pedig mindig mosolyog?
- Csak egyszer nézz rá akkor mikor nem beszél senkivel, egyedül ücsörög egy padon rengeteg emberrel körbe véve. Ha mosolyog akkor valóban boldog de ha csak szomorúan bámul maga elé tudni fogod a szemébe nézve, hogy milyen magányos is valójában. 

Fura dolog ez a hiányérzet. A legváratlanabb időben jelentkezik, képtelen helyzetekben. Betöri az ajtót. Nem kopogtat, nem kérdezi, hogy alkalmas-e , és a legfontosabbat is elfelejti, hogy fel vagyok-e rá készülve. Csak jön és beköltözik a lelkembe. Próbálom nem észrevenni, elterelni a gondolataimat. De azokon a napokon, mikor meglátogat, a könyvek közül előkerül egy réges-régi fénykép, a rádióban felcsendül egy évek óta nem hallott dal vagy az utcán elsuhan egy ismerős kabát. Emlékeztet azokra az időkre, mikor még nem ismertem Őt, a hiányt. A múlt boldogságából azonban csak egy pillanatot engedélyez. Végül megtör. Fájdalmat ébreszt és könnyeket fakaszt. Az időt lelassítja, az álmokat elkergeti, és mikor már minden energiámat elszívta, elmegy. Elmegy úgy, ahogy jött, kérés nélkül… váratlanul.

....mert vannak dolgok amik nem változnak, például az, hogy milyen vadul és kétségbeesetten szeretem....

Ha valakit valóban szeretsz, azonnal tudod, ha megbántod - nem azért, mert látod az arcán, hanem mert a bántás pillanatában önmagadon érzed a bántalmat, neked is fáj - és tudod, hogy nem kellett volna. Nemcsak neki, neked is sajog, azonnal.

Éld minden napodat úgy mintha az utolsó lenne, mert az egyik nap tényleg az lesz!

Tagadom, hogy fáj. Tagadom, hogy vérzem. Tagadom, hogy lelkemet épp meghalni érzem.

Akkor jöttem rá, hogy mennyire szeretlek, miután találkoztunk, hiányoztál.. hiányzott az, hogy mi összetartozzunk. !


Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sírdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ő meg ne
tudja mi is az a bánat..


Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint a fiúra, aki mindig mosolygott, még akkor is, mikor össze volt törve a szíve...

Hinned kell nekem, mikor azt mondom: elveszett vagyok nélküled !

A szívem kihagyott egy ütemet, aztán megbotlott és hasra esett.

ne hamis légy hanem valódi és ígérd meg h benned tényleg nem fogok csalódni.